Egészségünk talán minden korábbinál inkább a saját kezünkben van.
/Julian Sheather/
A modern kor táplálkozási szokásaiban rengeteg ellentmondás található. Például vannak, akik szentül hiszik, hogy több sót kellene fogyasztani, mások teljesen kizárnák az étrendjükből. Egyesek szerint a sok gyümölcs nagyon egészséges, mások véleménye pedig az, hogy nem szabad annyit ennünk belőle; nemrég ugyanis felfedezték, hogy káros a benne lévő gyümölcscukor a szervezetre. ( Igen, valószínűleg sokan meghaltak már egy almától vagy banántól, hát még kettőtől.)
Ilyen és ehhez hasonló ellentmondások mindig is voltak és lesznek – ember nem lesz a talpán aki ezen teljesen eligazodik. De azért nézzük meg a legújabb kutatásokon és a jó öreg ‘józan paraszti észen’ alapuló, szervezetünkre vitathatatlanul károsan ható, a testünket „csendben kivégző” élelmiszerek témakörét.
Mint az eléggé ismeretes, a gombaölő, rovarirtó és növényvédő szerekben lévő arzén, ólom, higany, alumínium és egyéb káros, mérgező anyagok ötvözetei, amivel szinte a legtöbb termést kezelik és permetezik, nem válnak épp az egészségünkre. Az, hogy az ebből előállított alapanyagokat még felturbózzák némi penészgátlóval, adalékanyaggal, tartósítószerekkel és sok más ganéjjal, hogy akár hónapok múlva is jó legyen a szavatossága és az íze, szintén nem a hosszú élet titka. Azon pedig, hogy a boltban kapható paradicsomról azt sem lehet megmondani, hogy földben vagy laboratóriumban ’született’, már meg sem kellene lepődnünk. GMO, permetszerek, kémiai vegyületek, mérgező vegyszerek százai: ezek a táplálékkal együtt mind bekerülnek a szervezetünkbe. Ha pedig folyton ilyen ártalmas élelmiszerrel bombázzuk a testünket (sok kicsi ugye sokra megy), semmi jogunk nem lesz felróni a sorsnak, hogy miért vagyunk 30-40 évesen már komoly betegségekkel felcímkézve.
A baj ott kezdődik, hogy a legtöbb esetben fogalmunk sincs, mit eszünk.
Hihetjük, hogy az előre bedobozolt omlós, puha, cukormázban úszkáló aprósütemények maximum csak a hátsónk térfogatát növelik, de ettől még ez nem így van. Az alvázunk méretével egyenes arányosságban bizony nőni fog a szív-és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a gyomor és emésztőrendszeri betegség kialakulásának kockázata is – hiszen nem tudjuk, talán nem is feltételezzük, hogy az az ártalmatlannak tűnő süti bizony gyulladáskeltő vagy egyéb egészségkárosító hatású összetevőket is tartalmaz. Aztán van az a helyzet, amikor azt hisszük, hogy amit megveszünk, az egészséges. Mert ugyan ráírják a müzli szeletünkre, hogy telistele van gyümölccsel, magvakkal, ami bónuszként 25%-kal kevesebb cukortartalommal bír; az még nem jelenti azt, hogy eleve nincs benne sok cukor, 12g transzzsírsav, egy kis nátrium-glutamát, 5 féle emulgeálószer és 7 másik mesterséges aroma. És ez csupán egy apró kis müzli szelet. Naponta jó esetben 5-6 alkalommal eszünk valamit. Felvágottat, kenyeret, készételeket, virslit, gyors kaját, pékárut, tésztát… Fogalmunk sincs az előéletükről, hogy mennyi káros kémiai vegyülettel készültek, milyen utat jártak meg a bevásárlótáskákig.
Gondoljunk bele, egy szemnek láthatatlan koronavírus mennyit változtatott az életünkön. A világon az emberek többsége nem akart mást, csak egészséges maradni. Ha abban nem akartunk megbetegedni és meghalni, miért pont az általunk választott, helytelen táplálkozásban akarnánk? Attól, hogy nem látjuk egyes élelmiszerek káros hatásait, még azok ott vannak. Annyi, hogy ezek nem két hétig lappanganak bennünk, hanem évekig. De a vége nagy valószínűséggel ugyanaz lesz.
Bár a betegségek kialakulásához bőven hozzájárulnak más külső környezeti hatások is, mint a sugárzás, ipari szennyeződések, a modernizációval érkező elektronika és a kémiai vegyületek sokasága. Ezek aztán a vízkörbe kerülve, vagy a levegőn át a szervezetünkbe is bejutnak – ez ellen bizony sokkal nehezebb tenni. Azt azonban könnyebb megválasztani és tudni, hogy mit eszünk és annak milyen hatása van a szervezetünkre.
Milyen élelmiszerektől kell végleg elbúcsúzni?
- Gyors kaja, félkész és késztermékek, feldolgozott élelmiszerek
- Bolti pékárú, előre csomagolt sütemények, kekszek
- Nátrium-glutamát, nátrium – nitrit, nitrátok, transzzsírsavak és még az a pár „E” betű.
- Mesterséges aromák és ízfokozók
- Cukros ételek és italok
- Fehér liszt és fehér cukor
- Napi rendszerességű hús fogyasztás
Persze, tudom, ez sem tűnik olyan egyszerűnek. A felsoroltakon belül meg kell érteni a mit-miérteket, szét kell boncolgatni, értelmezni, miközben itt cseng a fülemben az első számú kérdésed: maradt valami jó is amit meglehet enni, vagy innentől növény és fényevő üzemmódra ítéltettünk?
Hát persze, hogy maradt.
Csak a legkárosabb dolgokat száműzzük a francba, de helyette nagyon sok jó más étel érkezik az életünkbe.
Például nem kell feltétlenül lemondani karácsonykor sem a linzerről, ha azt teljes értékű egészséges lisztből készítjük, cukor helyett pedig termelői házi mézzel édesítjük. Mindenre van megoldás, csak akarni és tudni kell.
Ha nem tudod, hogyan állj neki, akkor az EztBekaphatod Neked szól.
A könyv nem éppen általános útmutatókat kínál; sokkal inkább a szemléletünket formálja át. Lényegretörő, – kissé csípős, olykor szarkasztikus – nyelvezettel írja le mindazt, ami napjainkban elengedhetetlen az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Mindezek mellett megismertet egy rákból meggyógyult lány igaz történetével, a mozgás fontosságával, a gyógynövények erejével, valamint megmutat 31 igazán könnyen elkészíthető egészséges receptet is, heti étrendmintával összesítve.
Ha szeretnéd az immunrendszered szuper formába hozni és a hétköznapokra egy lazább szemlélettel tekinteni; az Eztbekaphatod biztosan segíteni fog benne. Megfogja a kezed, és megtanít, hogyan csináld.
Megosztás itt: facebook
Facebook
