Mentális egészség és szívrohamok: Mit sugall egy 22 millió fős felmérés?

Mi köze lehet a szorongásnak, a rossz alvásnak vagy egy feldolgozatlan traumának a szívrohamhoz?
Egy friss, több mint 22 millió ember adatait feldolgozó elemzés szerint a kapcsolat jóval szorosabb lehet, mint eddig gondoltuk. A kutatás azt vizsgálta, hogy bizonyos mentális zavarok jelenléte önmagában is együtt jár-e a szívroham és az akut mellkasi fájdalom magasabb kockázatával. Az eredmények több ponton is figyelemfelkeltők.

Amikor a lélek terhelése a szívet is érinti

Az akut koronária szindróma – amely a szívrohamot és a súlyos mellkasi fájdalmat is magában foglalja – világszerte az egyik vezető halálok. A legtöbb megelőzési stratégia a klasszikus kockázati tényezőkre épít: vérnyomás, vércukor, koleszterin.

A most elemzett adatok viszont azt sugallják, hogy a mentális állapot is beleszólhat ebbe a folyamatba.

Kik kerültek nagyító alá?

A kutatók olyan emberek adatait elemezték, akiknél:

• depressziót,
• szorongásos zavart,
• poszttraumás stressz zavart,
• vagy alvászavart

diagnosztizáltak még azelőtt, hogy szívroham vagy akut koronária esemény történt volna. Összesen 22 millió résztvevő, közel fele nő, fele férfi – ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű elemzés eddig.

Mely állapotoknál nőtt meg leginkább a kockázat?

Az adatok alapján több mentális zavar esetében is emelkedett kockázat mutatkozott:

• A szorongásos zavarok együtt jártak a szívroham gyakoribb előfordulásával.

• A depresszió szintén kapcsolatba hozható volt az akut koronária eseményekkel.

• A poszttraumás stressz zavar kiemelkedett: ennél az állapotnál volt a legerősebb az összefüggés a szívrohammal.

• Az alvászavarok szintén növelték az akut koronária szindróma kockázatát.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a rossz alvás korábban már összefüggésbe került a vércukorszint romlásával és a fokozott oxidatív stresszel – ezek mind terhelik a szív-érrendszert.

Nem minden mentális zavar jelent egyforma kockázatot

Fontos hangsúlyozni: nem minden vizsgált mentális állapot mutatott egyértelmű összefüggést.

• A bipoláris zavar esetében az adatok nem voltak meggyőzőek.

• A pszichotikus zavaroknál a statisztikai eredmények bizonytalanok voltak.

• A súlyos mentális betegségek nem mutattak egyértelmű kapcsolatot az ismételt szívrohamokkal.

Ez arra utal, hogy a kapcsolat nem egyszerű és nem egységes, hanem állapotonként eltérő lehet.

A vizsgálat azt sugallja, hogy a mentális egészség állapota és a szív terhelése összefonódhat, valószínűleg gyulladásos folyamatokon, stresszválaszokon és anyagcsere-változásokon keresztül. Ez a felismerés új nézőpontot adhat a megelőzéshez: a szív egészsége nem kizárólag a laboreredményeknél kezdődik…

Ne várd meg, amíg baj lesz. Az egészség a táplálkozásnál és az életmódnál kezdődik – az alapoknál. Ha segítségre van szükséged, fordulj hozzám bizalommal: Táplálkozás és életmódfejlesztés.

Forrás: Medical Xpress