Minden krónikus és autoimmun betegnek ezt javasolnám, ha orvos lennék
Krónikus és autoimmun betegségek esetén a legtöbb megközelítés a tünetek csökkentésére, a laborértékek rendezésére vagy az életmódbeli tényezők optimalizálására koncentrál. Ezek fontos elemek, de önmagukban sok esetben nem hozzák meg a várt, tartós javulást. Ennek oka gyakran az, hogy kimarad egy alapvető szabályozó rendszer: az idegrendszer állapota. A saját szakmai tapasztalatom szerint azoknál, akik régóta fennálló, visszatérő vagy nehezen befolyásolható tünetekkel élnek, az idegrendszer folyamatos túlterheltsége szinte mindig jelen van. És ez nem pszichológiai kérdés, hanem biológiai tény.
Az idegrendszer szerepe krónikus és autoimmun állapotokban
Az idegrendszer irányítja a hormonrendszert, az immunválaszt, a gyulladásos folyamatokat és a regenerációt is. Ha tartós stresszállapotban működik, a szervezet védekező üzemmódra kapcsol. Ez rövid távon hasznos lehet, hosszú távon azonban fenntartja a gyulladást, rontja a regenerációt, és akadályozza az egyensúly helyreállását. Krónikus és autoimmun betegségeknél gyakran nem egyetlen kiváltó okról beszélünk, hanem egy felborult szabályozási rendszerről, amelyben az idegrendszer folyamatos készenléti állapotban marad. Ilyenkor a test nem „gyógyulásra van hangolva”, hanem túlélésre.
Miért nem elég csak a tüneteket kezelni?
Sokan keresnek fel azzal, hogy már többféle kezelést, diétát, étrend-kiegészítőt vagy életmódprogramot kipróbáltak. Rövid ideig javulás tapasztalható, majd a tünetek visszatérnek. Nos. Ha az idegrendszer alapállapota nem változik meg, a szervezet újra és újra ugyanazokat a válaszokat fogja adni. A test pontosan azt teszi, amit „megtanult”. Ezért van az, hogy sok krónikus beteg mindent helyesen csinál, mégsem érzi magát jobban hosszú távon.
Mit jelent az idegrendszeri újraszabályozás a gyakorlatban?
Fontos tisztázni, hogy itt nem egyszerű relaxációról vagy pozitív gondolkodásról van szó. Az idegrendszeri gyakorlatok célja az, hogy konkrét idegi mintázatokat módosítsanak, amelyek hatással vannak az immunrendszerre, a gyulladásos folyamatokra és a sejtszintű működésre is. A megfelelően felépített vizuális és idegrendszeri gyakorlatok mérhető változásokat indítanak el az agyi aktivitásban, az autonóm idegrendszer működésében és a hormonális szabályozásban. Ez az a szint, ahol a test végre kiléphet a folyamatos készenléti állapotból.
Miért kételkednek mégis sokan?
A bizalmatlanság érthető. Az elmúlt években rengeteg leegyszerűsített, szakmailag nem megalapozott módszer jelent meg ezen a területen. Emiatt sokan az idegrendszeri megközelítést is egy kalap alá veszik a „humbuk” megoldásokkal. A különbség azonban jelentős. A szakmailag megalapozott idegrendszeri munka sosem ígér gyors csodát, és nem helyettesít orvosi ellátást. Viszont kiegészíti és stabilizálja azt, különösen krónikus és autoimmun állapotok esetén.
Az integratív életmódfejlesztés szerepe
Az integratív életmódfejlesztésben az idegrendszer nem egy különálló elem, hanem a teljes rendszer alapja. A cél nem az, hogy egyetlen tünetet „elnyomjunk”, hanem hogy a test szabályozási folyamatai újra egyensúlyba kerüljenek. Ez a megközelítés különösen fontos azoknál, akik hosszú ideje élnek együtt krónikus vagy autoimmun betegséggel, (vagy igazából bármilyen betegséggel) és szeretnék végre nem csak kezelni, hanem megérteni és támogatni a testük működését.
Ha orvos lennék, minden krónikus és autoimmun betegnek azt „írnám fel”, hogy az idegrendszer állapotával is foglalkozzon. Nem hitből vagy divatból, hanem azért, mert véleményem szerint biológiailag megkerülhetetlen tényező. Ha úgy érzed, szeretnél mélyebb szinten is változást elérni, érdemes ezzel a megközelítéssel is foglalkozni. Az integratív életmódfejlesztés ebben nyújt segítséget. –> Integratív táplálkozás – és életmódfejlesztés
