Kapcsolók a testünkben: Vajon képes az életmódunk átírni a rákos gének működését?
Gyakran gondolunk a génjeinkre úgy, mint egy megváltoztathatatlan sorskönyvre. Azt hisszük, amit a szüleinktől örököltünk, az ellen nincs mit tenni. Egy figyelemre méltó egyetemi kutatás azonban arra utal, hogy a génjeink nem egyszerűen előre megírt parancsok. Sokkal inkább olyan kapcsolókhoz hasonlíthatók, amelyek működését a környezetünk és az életmódunk is befolyásolhatja.
Dr. Dean Ornish és a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja egy alapos vizsgálatban – a GEMINAL-tanulmányban – azt kutatta, hogy milyen változások történnek a szervezetben, ha valaki átfogó életmódváltásba kezd. Az eredmények arra utalnak, hogy a táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés és a társas támogatás nemcsak a közérzetünkre lehet hatással, hanem a sejtek működésére is.
A kísérlet: mi történik három hónap alatt?
A kutatásban 31 olyan férfi vett részt, akiknél korai stádiumú, alacsony kockázatú prosztatarákot diagnosztizáltak. Ezek a betegek azonnali műtét vagy sugárkezelés helyett szoros orvosi megfigyelés mellett egy intenzív életmódprogramban vettek részt.
A program négy fő pillérre épült:
Teljes értékű, főként növényi alapú étrend: A résztvevők alacsony zsírtartalmú, növényi alapú étrendet követtek. A kalóriák körülbelül 10%-a származott zsírból. Az étrendet szójakészítményekkel, halolajjal, valamint bizonyos vitaminokkal és ásványi anyagokkal egészítették ki.
Rendszeres mozgás: A program része volt a mérsékelt intenzitású mozgás is. A résztvevők a hét legtöbb napján körülbelül félórás sétát végeztek.
Stresszkezelés: Naponta körülbelül egy órát fordítottak különböző stresszcsökkentő technikákra, például légzőgyakorlatokra, meditációra, relaxációra és jógán alapuló nyújtógyakorlatokra.
Közösségi támogatás: A résztvevők rendszeresen csoportos foglalkozásokon is részt vettek, ahol megoszthatták tapasztalataikat és lelki terheiket.
Mit tapasztaltak a kutatók?
A három hónapos program végére a résztvevők egészségi állapotában több kedvező változást is mértek. Csökkent a testtömegindexük, a derékkörfogatuk és a vérnyomásuk. Jelentősen javultak a koleszterinértékeik is. A kutatásban részt vevő férfiak emellett jobb mentális közérzetről számoltak be, és csökkent a betegséggel kapcsolatos pszichés terhelésük, szorongásuk. Ezek az eredmények önmagukban is figyelemre méltók, hiszen a túlsúly, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírértékek és a tartós stressz számos krónikus betegség ismert kockázati tényezői.
A legérdekesebb eredmény a sejtek szintjén született
A kutatók nem elégedtek meg a vérvizsgálatokkal és a kérdőívekkel. A program elején és végén prosztataszövet-mintákat is elemeztek annak vizsgálatára, hogy történt-e változás a sejtek működésében.
Az eredmények szerint három hónap alatt több mint 500 gén aktivitása változott meg. A kutatók 48 olyan génműködést azonosítottak, amely fokozódott, és 453 olyat, amely csökkent az életmódprogramot követően. Ez nem azt jelenti, hogy a gének megváltoztak vagy „kijavították” magukat. A DNS állománya ugyanaz maradt. Az változott meg, hogy bizonyos gének mennyire aktívan működtek a sejtekben. Más szóval: a szervezet másképp használta ugyanazt a genetikai állományt.
Elképesztő, nem igaz? Bár a DNS-ünket nem tudjuk lecserélni, egyre több kutatás utal arra, hogy az életmódunk képes befolyásolni, mely gének működnek aktívabban, és melyek maradnak háttérben.
Elértek valamit, amire a gyógyszerkutatás is figyel
A kísérlet egyik legizgalmasabb pontja egy bizonyos SHOC2 nevű génhez kapcsolódik. Ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely fontos szerepet játszik a sejtnövekedést szabályozó jelátviteli folyamatokban. A kutatók szerint a SHOC2 olyan célpont lehet, amelyet a jövőben daganatellenes terápiák fejlesztésénél is érdemes vizsgálni. A Kaliforniai Egyetem kísérletében azonban a résztvevők gyógyszerek nélkül, egy intenzív életmódprogram segítségével érték el a SHOC2 gén aktivitásának jelentős csökkenését. Az eredményt a kutatók további laboratóriumi vizsgálatokkal is megerősítették.
Ezzel párhuzamosan a prosztataszövetben csökkent több olyan gén aktivitása is, amelyek kapcsolatban állnak a zsíranyagcserével, a szénhidrát-anyagcserével és az inzulinszerű növekedési faktorokhoz kapcsolódó biológiai folyamatokkal. A kutatók az IGF-jelátviteli útvonalhoz, valamint a zsír- és cukoranyagcseréhez kapcsolódó gének aktivitásának mérséklődését figyelték meg a három hónapos program végére. Bár a kutatás nem bizonyította, hogy ezek a változások közvetlenül lassították a daganat növekedését vagy befolyásolták a betegség lefolyását, azt igen, hogy az étrend, a mozgás, a stresszkezelés és a társas támogatás együttesen mérhető változásokat idézhet elő a sejtek működésében.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a szervezetünk rendkívül érzékenyen reagál arra, hogyan élünk. Az étkezés nem csupán kalóriákat jelent , a mozgás nem pusztán az izmokat dolgoztatja meg. A stressz nem csupán egy kellemetlen érzés. Ezek mind olyan tényezők, amelyek biológiai folyamatokat indítanak el a szervezetben. A kutatás alapján úgy tűnik, hogy a táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stressz csökkentése és a támogató emberi kapcsolatok együttesen képesek befolyásolni a sejtek működését.
Amit a kutatás nem bizonyított
A tudományos pontosság kedvéért fontos beszélni a vizsgálat korlátairól is. A kutatás viszonylag kis létszámú volt, és nem tartalmazott külön kontrollcsoportot. A szerzők maguk is hangsúlyozták, hogy nagyobb, randomizált vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez. A tanulmány nem bizonyította, hogy az életmód önmagában képes meggyógyítani a rákot. Nem bizonyította azt sem, hogy minden embernél ugyanezek a változások következnek be. Azt azonban igen, hogy egy intenzív, átfogó életmódprogram hatására három hónap alatt mérhető változások jelentek meg a résztvevők egészségi mutatóiban és génműködésében.
A valódi tanulság?
Az egészségünket nem egyetlen tényező alakítja. Nem egyetlen étel , nem egyetlen vitamin, és nem egyetlen mozgásforma, hanem a mindennapi szokásaink összessége. A GEMINAL-tanulmány arra emlékeztet bennünket, hogy a testünk folyamatos kapcsolatban áll azzal, ahogyan élünk.
Lehet, hogy nem tudunk minden betegséget megelőzni. Nem tudjuk megváltoztatni a genetikai örökségünket sem. De az egyre több kutatás által alátámasztott tény, hogy az életmódunknak nagyobb szerepe van egészségünk alakításában, mint azt korábban gondoltuk. És talán ez a tanulmány legfontosabb üzenete: a mindennapi döntéseink nem jelentéktelenek. A szervezetünk figyel rájuk – egészen a sejtek szintjéig.
Forrás:
Ornish, D., Magbanua, M. J. M., Weidner, G., Carroll, P. R. és munkatársai (2008): Changes in Prostate Gene Expression in Men Undergoing an Intensive Nutrition and Lifestyle Intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), 105(24), 8369–8374.
