Miért válhat a krónikus bélgyulladás vastagbélrákká?

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők körében régóta ismert, hogy a vastagbélrák kialakulásának kockázata jóval magasabb az átlagnál. Egy új kutatás most részletesebben is megmutatja, milyen immunológiai folyamatok vezethetnek ehhez az összefüggéshez.

Krónikus gyulladás és megnövekedett rákkockázat

Az IBD – amelybe a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás tartozik – hosszan fennálló bélgyulladással jár. Ez az állapot nemcsak az emésztést érinti, hanem az immunrendszer működését is tartósan megváltoztatja. Az érintetteknél a vastagbélrák gyakran fiatalabb korban jelenik meg, és sok esetben súlyosabb lefolyású.

A kutatók régóta keresték azt a pontos mechanizmust, amely összeköti a krónikus gyulladást a daganatképződéssel.

Egy újonnan feltárt immunológiai láncreakció

A Weill Cornell Medicine kutatócsoportja egy olyan immunláncreakciót azonosított, amely segíthet megmagyarázni ezt a kapcsolatot. A középpontban egy gyulladásos jelátvivő fehérje, a TL1A áll, amely már korábban is összefüggésbe hozható volt az IBD-vel és a vastagbélrákkal.

A kutatás kimutatta, hogy:

• a TL1A aktivál bizonyos bélben található immunsejteket, az úgynevezett ILC3 sejteket,

• ezek a sejtek nagy mennyiségben hívnak be neutrofileket a csontvelőből,

• a neutrofilek viselkedése megváltozik, és olyan környezetet alakítanak ki, amely kedvez a daganatok növekedésének.

Hogyan segíti elő a daganatképződést ez a folyamat?

Az aktivált ILC3 sejtek egy GM-CSF nevű anyagot bocsátanak ki, amely fokozza a fehérvérsejtek termelődését a csontvelőben. Ez egy „sürgősségi granulopoézisnek” nevezett folyamatot indít el, amelynek eredményeként nagyszámú neutrofil jut a bélbe.

A kutatások szerint:

• ezek a neutrofilek reaktív molekulákat termelnek,

• ezek a molekulák károsíthatják a bélnyálkahártya sejtjeinek DNS-ét,

• ez hosszú távon daganatbarát környezetet teremt.

Egérmodellekben önmagában a neutrofilek megjelenése is elegendő volt ahhoz, hogy felgyorsítsa a tumor növekedését.

Átprogramozott immunsejtek

A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy az ILC3 sejtek genetikai szinten is megváltoztatják a neutrofilek működését. Olyan gének aktivitása fokozódik bennük, amelyek a rák kialakulásához és előrehaladásához kapcsolódnak.

Hasonló génexpressziós mintázatokat találtak IBD-vel összefüggő vastagbélgyulladásban szenvedő betegek vastagbélszövet-mintáiban is. Érdekesség, hogy ez a daganatot elősegítő mintázat kevésbé volt jelen azoknál, akik TL1A-blokkoló kezelést kaptak.

Új irányok a megelőzésben és a kezelésben

Az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben:

• nemcsak a TL1A,

• hanem az ILC3 sejtek,

• a GM-CSF,

• és a neutrofilek működése is lehetséges célpont lehet

az IBD kezelésében, miközben a vastagbélrák kockázatát is csökkenteni lehetne.

A kutatók szerint ez a felismerés hozzájárulhat a precíziós orvoslás fejlődéséhez, mivel a folyamat nemcsak a bélben, hanem a csontvelőben is zajlik.

A cikk a ScienceDaily egészségügyi hírei alapján készült.
https://www.sciencedaily.com